2013. április 23., kedd

Bors GasztroBár

Egy új bejegyzés egy új témában: kulináris kiruccanások. Épp a Kazinczy utcában: Bors GasztroBár.
9 hónapja nyitották a helyet olyan chéfek, akik dolgoztak már mindenfelé, errearra és ittottamott, de amitől különleges a hely, hogy Michelin-csillagos éttermeket is megjártak, majd ezek után nyitották meg a saját helyüket.

Egy hete jártam ott, és elbűvölt! Maga a hely kicsi, pár bárszékre lehet leülni, de elvitelre is lehet kérni az ételeket, úgyhogy nem probléma. :)


A lényeg: a LEVES! A leves, ami ... nagyon nagy hatással volt rám. Szeretem a leveseket, de ez... Fantasztikusan finomak! Különlegesek, jóízűek, frissek... Kóstoltam zellerlevest -persze már elfelejtettem az extra hozzávalót- kolbásszal, kókuszos banános levest (ez inkább egy banánturmixra emlékeztetett), ettem már vadgombás malacragulevest lime-mal, de a kedvencem, a fő levesük: Kókuszos-chilis burgonyakrémleves. Ezt mindenkinek ki kell próbálnia... Ráadásul ez az első hely, ami kedvet csinált a gyümölcsleveshez, szerintem majd azt is kipróbálom. (Azok nem a kedvenceim.)


Próbáltam már a Tajgetosz szendvicsüket, a gombás-csirkés-parajos-mandulás pennét, és a  Mr.Tony Montanát! "Zöldfűszeres paradicsomkrém, konfitált csirkemáj, pirított kolbász és rukkola szolgáltatja az ízorgiát, mindez egy ropogósra sütött baguette-ben lapulva..." -nálam ötpontos!


Végre egy hely, ahol nem a palackos üdítők várnak, hanem a házi, szintén kreatívan vegyített szörpök, gyümölcslék.


Az áraik is barátságosak, ezt a helyet mindenkinek ki kell próbálnia egyszer!

2013. április 4., csütörtök

És itt ért véget...

Az első adag fonalam. Még van három... brrr, a múltkor óriási gombóc rózsaszín fonalakkal álmodtam, de azokból tele volt egy kosár...

Kellemes hétvégét mindenkinek!






2013. április 3., szerda

Aándékok és kincsek

Képes beszámoló következik arról, hogy mit nyertem Barbaraltól, és hogy mit varrok.

Ilyen édes dekorgombokat vettem




Barbaral fonalaim

Nyereményem (egy részlete)

Doboz, és amit rejt...

Nyuszirészlet :)

2013. április 2., kedd

Kagylókeresők

Befejeztem a könyvet. Karácsonyra kaptam barátnőmtől, neki tetszett.

Bennem már az első oldal kérdéseket vetett fel... kb.: ezek a hülye orvosok azt mondták, hogy infarktusom volt, és bent akartak tartani a kórházban, de én tudom, hogy nincs semmi bajom, ezért hazajöttem.
...

Szóval, a könyv jó hosszú, de nem izgalmas, nem romantikus, semmilyen. Csak úgy eltelt. Kicsit lassú, kicsit szürke...

A cím egy festményre utal, ami egy hölgy birtokában van. A képnek felmegy az ára, ezért a nő gyerekei mindent megtesznek, hogy a kép eladására -és persze a pénz közöttük való szétosztására bírják a nőt.
Ez a fő konfliktus, a vitaforrás. Nem olyan nagy durranás, vagy váratlan dolog a végkifejlet. Egyszer el lehet olvasni.