2010. szeptember 18., szombat

És még ez is...

Narancszselés-marcipános bonbonok

-15-20 dkg étcsoki
-1 tk. olaj
-5-7 dkg marcipán
-pici porcukor
-max. 1 dl narancslé
-kevés zselatin

1. Mikroban megolvasztottam az étcsoki felét, belekeverek egy pici olajat ( ettől fényes lesz, de tényleg csak minimális mennyiség kell bele!!) majd kenőtollal a formák alját és oldalát szép türelmes mozdulatokkal bekenegettem a folyós csokival. Elég gyorsan dermed, de azért ezen még gyorsítani is lehet. ( Kérdezték, ezért írom: a formákat SEMMIVEL nem kenem be előtte, egyenesen a csoki kerül bele. Azért kell olyan forma, ami nem teljesen merev, mozdítható, hogy a kész bonbon kifordítható legyen belőle.)
2. Betettem 5 percre a hűtőbe- ezalatt teljesen szilárd bevonatot képzett, de a biztonság kedvéért még egy réteget vontam rá. ( Ha szükséges, akkor a csokit nagyon óvatosan vagy mikroban, vagy vizgőz felett meg kell langyosítani-nekem most nem hűlt ki.)
3. Ismét egy kis várakozás következik, míg a narancsléből zselét készítettem a zacskón levő előírásnak megfelelően. Itt nem érdemes a jószerencsénkre hagyatkozni - célszerű beletenni a javasolt maximális mennyiséget, amit folyadékhoz ír, ennek szilárd halmazállapotot kell ölteni!!)
Kicsit érdemes várni, én akkor kanalaztam bele a csokik mélyedésébe, mikor már éreztem, hogy megindult a zselésedés.
4. Ekkor újra a hűtő következik, kb. bő fél órára, de ha dolgunk van, akkor a következő lépés várhat is akár egy éjszakát.
5. A marcipánt porcukorral meghintett felületen ki kell nyújtani. Ha szerencsések vagyunk, akkor van épp akkora kiszúrónk, mint a bonbon felülete, ha nincs, akkor egy kis gyurmázás következik-ugyanis ezzel terítjük be a zselés részt. Fontos, hogy csak olyan "magasságig" jussunk ezzel, hogy az utolsó réteg csokival még le tudjuk majd zárni.
6. Ez a mozzanat rögtön a marcipánozás után jöhet, így értelemszerűen a maradék csokit is meg kell olvasztani. A bonbonok lezárása precíz kell, hogy legyen-különben nem zár jól és a deszert "talpa" külön fog válni.
7. Ismét egy fél óra szilárdulás a hűtőben.....Akár több is, de ennyi mindenképp legyen!
Aztán meg is lehet próbálkozni az első csoki kifordításával, szép óvatosan...Attól nem kell megijedni, hogy esetleg oldalt maradnak rajt felesleges vékony kis szélecskék-ez kérem a házi bonbon diszkrét bája:))) Éles késsel szépen levágható róla...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Köszönöm, hogy leírod! :)