Mert úgy van, hogy bekapcsolom a tévét, elkezdek nézni egy filmet, olvasok egy könyvet, szól a rádió, és valahol mindig szóba/betűbe kerül, hogy valaki meghalt.
Aztán elmegyek egy elfekvőbe, nem győzöm előtte erősíteni a lelkem, hogy mit fogok ott látni, na nem is a halál, de a sebek, a szagok a hangok, belépek, oda sem merek nézni, amikor azonban nem hallok semmi szörnyűt, szétpillantok, és jókedvű, viccelődő, "egészséges", fitt néniket, bácsikat látok, olyanok, mint a nagyszüleim, tündérek és kedvesek és örülnek nekünk... Pedig ez a hely nem erről szokott szólni.
Ki érti ezt...? :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy leírod! :)