2012. május 28., hétfő

Viszket a tenyerem...

Az újabb varrás iránt... Addig kínzott a fantáziám, amíg engedtem neki, és kibontottam egy régi készletet, "csak megnézem, minden benne van-e"... :) De így még nem jártam: jó, nem csináltam még rengeteg xszemes készletet, de nem kell nagy rutin ahhoz, hogy középen kezdd a varrást, én még az anyagon is le szoktam ellenőrizni, hogy nem csúszik-e nagyon félre majd, stb. Most azzal kezdődött, hogy a rajzon nem a közép volt megjelölve, hanem tőle jó 10-15 kockával arrébb... Most, ahogy írom gondolkodom, lehet, hogy ők a "keretezést" is beleszámolták? Leszámoltam azért a vásznon, és stimmel is, szóval az anyag közepére kezdtem a nem jó helyen "felezett" mintát. Így talán nem lesz baj... (?) Ez egy Lanarte kép, találkozott már valaki ilyennel? Ráadásul nem szimmetrikus a rajz, ő biztos a hiányt is beleszámolta. Okos, okos.

Valóságos élet, mesés halál

Mert úgy van, hogy bekapcsolom a tévét, elkezdek nézni egy filmet, olvasok egy könyvet, szól a rádió, és valahol mindig szóba/betűbe kerül, hogy valaki meghalt.
Aztán elmegyek egy elfekvőbe, nem győzöm előtte erősíteni a lelkem, hogy mit fogok ott látni, na nem is a halál, de a sebek, a szagok a hangok, belépek, oda sem merek nézni, amikor azonban nem hallok semmi szörnyűt, szétpillantok, és jókedvű, viccelődő, "egészséges", fitt néniket, bácsikat látok, olyanok, mint a nagyszüleim, tündérek és kedvesek és örülnek nekünk... Pedig ez a hely nem erről szokott szólni.
Ki érti ezt...? :-)

2012. május 23., szerda

Muffint sütöttem

Közös hímzés 2012.
Hűtőmágnes-ajándék lesz belőle. (miután körbevágtam, mágnest ragasztottam hozzá, és a kis fonalvégeket is levágtam róla)



2012. május 13., vasárnap

Véget ért...

Ez a hat hét a kórházban.

Voltam szülőszobán, nőgyógyászati szakambulancián, terhesgondozáson és ápolási gyakorlaton.
Az utolsó három nem volt olyan izgi, mint az első, de ezek is tetszettek :) Itt inkább különleges esetekkel-emberekkel találkoztam, voltak sztorik, meg egy-két szomorúság...
Az ápolás belgyógyon van, én Angiológiára kerültem, az olyan hely, ahol a lábfájós embereket látják el. Itt aztán volt hajtás és meló ezerrel, a 8 órából kb. 5-öt állással töltöttem. Ágyat húztam, vérnyomást mértem, infúziót kötöttem be és vettem ki, kikérdeztem a beteg adatait, ételt osztottam, beszélgettem... gyógyszert osztottam, labor, vérellátó, itt is vettem vért, egész nap csak jöttem-mentem. Jó volt nagyon :) És nagyon jófejek voltak a betegek is, ment az udvarlás a bácsiktól, de szép haja van a nővérkének, maga biztos nem pesti, mert pesten nincsenek ilyen szép kislányok, nem tolom arrébb a székem, mert akkor többet marad a szobában, jöjjön gyakrabban, stb :D Azért a betegtől kapott "Dumalgin"-nak is az a vége, hogy "Nővérke, tudna hozni nekem egy kis Donalgint, úgy fáj a lábom..." :) Aranyosak nagyon. Az pedig szomorú, hogy jön egy bácsi, nem is öreg, kicsit sántít, de nem is feltűnő, aztán leveszi a cipőjét, és látod, hogy térdtől lefelé műlába van :( És ilyesmik, azért itt is voltak csúnya dolgok, de szerencsére nem kiabált velem senki, nem kellett ágytálaznom, fürdetnem, semmi ilyen munkát végeznem, az ápolók is nagyon jófejek, segítőkészek voltak. Csopitársaim pl. nefrológiára kerültek, na nekik akadtak nehezebb napjaik, szagok, váladékok, látványok... Nem mondom, ilyen is kell, de szerencsére szülésznőként kevesebb ilyet fogok látni, meg persze lesz még gyakorlatunk, hogy pótoljam ez irányú hiányosságaimat...

2012. május 11., péntek

Az első Elise kendőm

Áprilisban készült el, nagyjából 2 hónapot dolgoztam rajta, 4 gombóc Barka Esti mesét használtam fel hozzá. :)
Még egyszer köszönöm a segítséget Mrs. Yarnart-nak!!!





2012. május 1., kedd

Díjat kaptam!

Kláritól!!!! :)))
Nagyon szépen köszönöm, jól esik, pláne, hogy mostanában bejegyzést se nagyon írok, nemhogy másokhoz nézelődjek... :(
Újra bele kell szoknom a rendszerességbe.


Szabályok:
1.) Válassz 5 blogot, amelynek kevesebb, mint 2oo követője van és add át a díjat.

2.) Köszönd meg a díjat annak, akitől kaptad.

3.) Jelentesd meg a blogodon azon személyek listáját, akiknek a díjat továbbadod, és hagyj üzenetet a blogjaikon, hogy tudjanak róla, megkapták a díjat.

4.) Ossz meg 5 dolgot magadról, amit az olvasóid még nem tudnak rólad.
Olyan régen nézelődtem, hogy most nem tudnék felsorolni 5 blogot, akiknek tényleg szívből továbbadom... Amint igen, kiegészítem a bejegyzést!